A partmenti vizek területe (tengeri belvizek és területi vizek, territoriális tenger – a tengeri belvizektől 12 tengeri mérföldnyi távolságra): 31.067 km2.
Tengerpart hossza: 5.835 km; ebből 4.058 a kisebb-nagyobb szigetek, szirtek partvonala. Kisebb-nagyobb szigetek, szirtek mindösszesen: 1.185; ebből lakott: 50, lakatlan: 651 sziget, 389 kisebb sziget és 78 szirt.
Világítótornyok, partmenti és kikötői fények: 600
Partmenti rádióállomások: Rijeka Radio, Split Radio, Dubrovnik Radio
Nagyobb óceánjáró hajók fogadására alkalmas kikötők:
Pula, Zadar, Šibenik, Split, Ploče, Dubrovnik.
A part mentén jachtok és vitorlások kikötésére alkalmas 350, kisebb-nagyobb természetes kikötőhely van.
Az Adriai-tenger természetes meghosszabbítása a Mediterrániumnak, amellyel az Otrantói-szoros köti össze. Az Adriai-tenger délkelet – északnyugat irányban fekszik – 870 km hosszan, átlagos szélessége 160 km.
Az Adriai-tenger teljes szárazföldi tengerpartjának 48% -a, a szigetek tengerpartjának 97%-a a Horvát Köztársaság területén fekszik.
A mediterrán ár-apály hullám 12 órán keresztül tart, az Otrantói-szoroson keresztül áramlik be az Adriára, a keleti és a nyugati part mellett északi irányban halad. Az árapály következtében a tenger vízszintje emelkedésének és süllyedésének mértéke 25 cm-től (Otrantói-szoros) 80 cm-ig (a legészakabbi területek) terjed.
Éghajlat
Mediterrán éghajlat: forró, száraz nyár, enyhe, nedves tél.
Partmenti átlag középhőmérsékletek: január -6–11°C; augusztus 21–27°C.
A tengervíz átlag hőmérséklete: télen 12°C; nyáron 25°C.
Az Adria fő szelei
• Misztrál (maestral) (északnyugati szél)
• Bóra (bura) (északkeleti szél)
• Sirokkó (jugo) (délkeleti szél)
A misztrál északnyugati irányból fúj, magas légnyomás esetén keletkezik, általában de. 11 óra körül kezdődik és általában jó időt hoz. Akár 5 beaufort erősségű is lehet, felkorbácsolja a hullámokat. Naplemente előtt eláll, majd másnap – a nyugodt éjszaka után – hasonló erővel kezdődik újból.
A bóra metsző északkeleti irányból fújó szél, a magas légnyomás következtében keletkezik, a kontinentális térség felöl érkezik és erős lökésekkel fúj a tenger felé. A bórát nehéz előre jelezni, de azért vannak bizonyos előjelei: a magas hegyek csúcsain kialakuló ún. «felhősapkák», az északkeleti láthatáron a tenger felülete csipkéződik. A parttól távolodva csökken a bóra ereje. A bóra nyáron általában csak pár óráig tart, de időről időre akár egy-két napig is eltarthat. A legkeményebb búrák a Kvarner területén, a Velebiti-csatornában, Šibenik és Split partjainál, a Pelješacnál és Dubrovniknál fordulnak elő.
A sirokkó nedves, délkeleti irányból fújó szél, amely októbertől január végéig igen jelentős esőzést hozhat. A hullámokat magasra felkorbácsoló sirokkó érkezésének előjele, hogy a déli látóhatáron a nyugodt tengert és az eget ólomszürke felhők borítják el. A sirokkó gyakran több napig is eltart, míg a tenger akár hosszabb ideig is lenyugodhat. Előfordulhat, hogy a szél Afrika irányából vöröses-barnás homokszemeket fúj. Érdemes megjegyezni, hogy a sirokkó akár pár perc leforgása alatt is képes megváltoztatni irányát és igen erős északkeleti irányból fújó széllé válhat.
A nevera igen erős nyugati irányból fújó szél, amely kisebb viharokat okozhat. Nyáron hirtelen és erőteljesen kezdődik, felkorbácsolja a tenger hullámait, de általában csak rövid ideig tart. A szél megszűntét követően a levegő kellemesen felfrissül.
További helyi jellegű szelek az Adrián: Lebić – délnyugati szél, Levant – erős keleti szél, Tramontana – metsző északi szél.
A magas, stabil légnyomás általában olyan szeleket idéz elő, melyek éjszaka a szárazföld, nappal pedig a tenger felöl fújnak.
Készült a Horvát Idegenforgalmi Közösség kiadványa alapján